Hogyan gyógyuljunk meg Covidból?

Míg a járvány első hullámában a megelőzésnek volt elsődleges szerepe, a második hullámban már azzal a kérdéssel is foglalkoznunk kell, hogy mi a teendő, ha megfertőződünk. Fontos felvenni a kapcsolatot háziorvosunkkal, és követni az utasításait, de érdemes átvenni, hogy mit lehet tenni otthon saját magunk és szeretteink gyógyulásáért.

Úgy gondolom, hogy bár hatásos módszer a félelem gerjesztése a járványügyi előírások betartatására, még jobb, ha ez az alapos tájékoztatáson és megértésen alapul. Ez az írás tehát azoknak szól, akik szeretnék megérteni, hogy mit tehetnek azért, hogy ne ők kerüljenek lélegeztető gépre. Célom emellett az is, hogy a szorongásra hajlamos emberek (a népesség akár 30 százaléka!) életminősége javuljon. Ne aggódjanak jobban, mint indokolt, és ne kényszerüljenek saját maguk által épített kalitkába – amiből aztán nagyon nehéz lesz kijutni, ha vége a veszélynek. (Már ha egyáltalán vége lesz.)

Bár rémisztő híreket olvashatunk arról, hogy egészséges emberek is belehalhatnak a Covidba, fontos észben tartani, hogy ez csak a diagnosztizált betegségek hiányát jelenti. De soha nem esik szó ezen “egészséges” emberek
stressz szintjéről (pl. Covid osztályon dolgozó egészséges orvosok – a krónikus stressz gyengíti az immunrendszer működését)
életmódjáról (pl. a sok egyszerű szénhidrát gyengíti az immun választ)
fizikai feszültségéről (pl. az egészséges, korábban intenzíven sportoló ember feszes mellkasi izomzata annak vírus által okozott érzékenysége, fájdalma miatt gátolja a mély sóhajt, és így a tüdő megfelelő oxigenizációját)
funkcionális zavarairól, amikor már panaszai vannak valakinek, de még nincs kimondható diagnózisa. (Ide tartozik a túlsúly is, ami önmagában is fokozza az esélyt, hogy valaki lélegeztető gépre kerülhet.)
Azok az egészségesnek mondott súlyos esetek, amelyeket alkalmam volt részleteiben megismerni mind érintettek voltak a fenti pontok legalább egyikében, általában többen is. Ez viszont azt mutatja, hogy igenis tudunk mit tenni – a prevencióról korábbi írásomban lehet olvasni.

Fontos jelenség emellett, hogy a nyugati világban a bizonyítékokon alapuló megközelítés uralkodik. Akkor ajánlanak hivatalosan egy gyógyszert, amikor annak bizonyított a hatása a Covid ellen. Viszont a bizonyítékok lassan gyűlnek, különösen a gyógyszergyári hátszéllel nem bíró gyógynövények tekintetében. Ezzel ellentétben az ázsiai országokban a tapasztalatokra alapoznak. Ha hatásosnak találtak légúti panaszok, betegségek kezelésében egy készítményt vagy terápiát (pl. köpölyözés), akkor azt bátran és sikeresen vetik be a Covid kezelésére is. Hiszen a tüdő és az immunrendszer működésének javítása mindenképpen előnyös, függetlenül attól, hogy melyik vírus betegíti meg azokat.

Egy friss tanulmány vállalta azt a feladatot, hogy összeveti a gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatását a gyógynövények bizonyított hatásával (Frontiers in Pharmacology 2020 szept. 23.). Sokak számára meglepő módon az lett az eredménye, hogy összességében a gyógynövényeknek lett jobb az előny-kockázat aránya. Azaz biztonságosabban, bátrabban ajánlhatók, mint a gyógyszerek, és a hatásosságuk sem marad el azokétól. Egyik példaként az orvosok által lázcsillapításra gyakran ajánlott paracetamolt hozzák: hiába csökkenti a testhőt, az esetek 1-10 %-ában okozhat olyan légúti panaszokat, mint légzési nehézség, köhögés és hypoxia. Tehát Covid kezelése során ronthatja az egyéb panaszokat. Emellett kb. 34 %-ban okoz hányingert, és számos más mellékhatása is lehet.

Más kutatások az egészséges táplálkozást és a vitaminokat vizsgálják. Fél éves késéssel kezdett el végre terjedni, hogy a D-vitamin nem csak a Covid megelőzésében, de a kezelésében is hatásos (testsúlytól függően 3-6000 NE javasolt naponta, kiegészítve jó felszívódású (szerves) magnézium készítménnyel, ami fontos a D-vitamin megfelelő hasznosulásához). S mégis, a kézmosásról és a maszkviselésről szólnak (amúgy helyesen) az utasítások, de sehol egy plakát, hogy “Bevetted már a napi D-vitaminodat?”

A tudományos eredmények mellett a tapasztalatok is gyűlnek, nekem is egyre több covidos páciens kezelésében nyílik alkalmam részt venni. Ezek pedig azt mutatják, hogy enyhébb tünetek esetén kiválóan működnek a jól bevált kiegészítő kezelések. A betegeknek tényleg erőt ad, és segíti a gyógyulást az erőleves – csak ne leveskockából főzzük, hanem valóban főjön az a csont 2-3 órán át. Bele mehetnek a zöldségek és fűszerek, fokhagyma, gyömbér kiemelten. A hatóanyagok többsége kifő a lébe, így ha a beteg nem kívánja a húst vagy a zöldségeket, esetleg vegetáriánus, és csak a levet issza, akkor is elsőrangú kezelésben részesül.

A fent említett kutatások számos gyógynövény jótékony hatását igazolták légúti panaszok kezelése tekintetében. A legerősebb bizonyítékok ezek mögött állnak: fehér mályva (orvosi ziliz), édesgyökér (ha nem magas a vérnyomás), mirhacserje, közönséges borostyán (szirupban kapható) és fekete bodza. Ezeket számos meghűlés kezelésére szolgáló teakeverék tartalmazza. Kissé gyengébb a bizonyíték, de szintén jó hatásúak: fokhagyma, kasvirág (Echinacea), eukaliptusz olaj, gyömbér és ánizs, egyebek mellett. Egy újabb tanulmány a bodorrózsa készítmények hatását igazolta (OTSz Online), ez is kapható a gyógynövényes boltokban.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyógynövények nem ajánlottak súlyos esetben, ugyanis gátolhatják egyes erős gyógyszerek hatását. Tehát addig használjuk ezeket, amíg nincs nagy baj – és akkor jobb eséllyel nem is lesz.

Photo by Mareefe on Pexels.com

Nagyon fontos természetesen a sok pihenés, és fontos a megfelelő folyadékpótlás. A napi rendszerességű relaxáció vagy meditáció segíti a vegetatív idegrendszer egyensúlyának helyreállását, és így az immunrendszer működését. A tüdőgyulladás megelőzésére kiváló módszer a hát és a mellkas köpölyözése (tanulmány), amely technikát régen sok családban ismerték. Az antibiotikumok térnyerése lassan kiszorította, ami nagy veszteség, mert sok olyan helyzetben működik hatékonyan, amikor a gyógyszerek nem. (Ilyen pl. az antibiotikus kúra után akár hetekig megmaradó elhúzódó köhögés.) A torokfájásra a propoliszos szopogató tabletták és a nyak oldalának finom masszázsa ajánlott. Utóbbi praktika a nyak nyirokkeringésének stimulálása útján fejti ki hatását, de a fájdalmat is kiválóan csillapítja. A nátha kezelésére váltott orrlyukú légzés ajánlott, illetve az orr melletti terület és a tarkó alapos átmasszírozása. A hasi légzés rendszeres gyakorlása segíti a tüdő oxigén ellátását, így a gyulladás megelőzését. Jó hatásúnak tűnik ezek mellett a nyomelem, ill. cink pótlás és a napi 3-4000 mg lassú felszívódású C-vitamin szedése. Egyes újabb kutatások az enzim terápia jótékony hatását igazolták, akár a veszedelmes citokin vihar kiegészítő kezelésében is (OTSz Online).

A kiegészítő kezelések súlyos esetben már nem elegendők. Emiatt ha légzési nehézséget, mellkasi nyomást vagy fájdalmat, zavartságot vagy aluszékonyságot, esetleg az ajkak vagy az arc kékes elszíneződését látjuk, azonnal kérjünk orvosi segítséget! Segítséget nyújthat a súlyosság megítélésében egy otthonra is beszerezhető pulzoximéter készülék (Kb. 10-15 ezer forintért már elérhető). Ez a vér oxigén telítettségét méri, ennek értéke 97-100 %-on optimális. Ha az érték 95 alá süllyed, az az állapot súlyosbodását jelzi, 86 % alatt pedig sürgős orvosi ellátásra szorul a páciens.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: