Érdemtelenül kevés szó esik manapság szervezetünk T-sejtes immunitásától, pedig úgy tűnik, ennek köszönhetik a legtöbben, hogy nem viseli meg őket különösebben a Covid-19 átvészelése.
Az emberi test két alapvető védekezési formával bír, az egyik a specifikus, másik az aspecifikus immunitás. Utóbbi biztosítja az első vonalbeli választ a külső támadásokra, legyen az fizikai sérülés, vagy fertőző betegség. A specifikus immunrendszeri reakció lassabban alakul ki, de jóval célzottabb, pontosabb választ kínál a kórokozóra. Ezt két úton éri el, egyrészt ellenanyagok (antitestek) segítségével, amelyek pl. a vírusok bizonyos fehérjéi, antigénjei ellen termelődnek a B-sejtekben (B-limfocitákban). Miután az antitestek kötődtek a kórokozóhoz, ill. a kórokozó által megfertőzött sejtekhez, a rendszer többi eleme, pl. a falósejtek már felismerik, és el tudják pusztítani azokat. (Immunrendszer)
A másik specifikus út a sejt közvetített immunválasz. Ennek során a T-sejtek (T-limfociták) ismerik fel a kórokozók antigénjeit, és közvetlenül pusztítják el a fertőzött sejteket. Jellemzően ez az út biztosítja a gyors felépülést a koronavírus fertőzést követően, vagy akár azt, ha valaki tünetmentesen vészeli át annak hordozását. Érdekes mód szintén a T-sejtes válaszhoz, annak túlzott intenzitásához kapcsolódik a citokin vihar jelensége, ami a legsúlyosabb, életveszélyes szövődményekhez (ARDS, akut légzőszervi distressz szindróma) vezethet. (OTSZOnline)
Mind a T-, mind a B-sejtes válasz memóriasejtek képződéséhez vezet, ami a friss kutatások szerint nem csak hónapokig, de akár évekig biztosíthat védettséget a súlyos Covid ellen. (Covid1001.hu)
Bár a SARS-CoV-2 vírus egy korábban nem ismert kórokozó, brit kutatók a még nem érintett lakosság körében 30-50 %-ban találtak rá specifikus T-sejteket. Ennek oka, hogy az egyéb, világszerte elterjedt koronavírus törzsekkel való korábbi találkozás keresztreaktivitást biztosíthat, ám ennek jelentőségét még nem ismerjük pontosan.
A Covid-19 súlyosságát illetően a T-sejtes immunválasz kiegyensúlyozottsága a legfontosabb. Ha ez megfelelő, a betegség során akár még az ellenanyagok termelődésének felfutására sincs szükség – addigra meggyógyul a fertőzött. Ebben az esetben is kialakul védettség, viszont ez nem igazolható az ellenanyag szűrő tesztekkel. Érdekes adat, hogy a fertőzöttek kontaktszemélyeinél 60 %-ban mutatható ki vírus ellenes antitest, de 90 %-ban mutatható ki sejtes immunitás. (Meglévő immunitás) Tehát úgy tűnik, sokkal többen védettek, mint akiknél az egyszerű tesztek ezt igazolni tudják.
Amennyiben az immunrendszer működése nem kiegyensúlyozott, felborulhat a gyulladást kontrolláló (IFN-γ, IL-2 és IL-10) és a gyulladást fokozó (TNF-α, IL-6 és IL-1β) modulátorok aránya, és kialakulhat a citokin vihar. Ezzel egyidejűleg általában a magas, B-sejtek által termelt ellenanyag szint is kimutatható. (Virológia Pécs) (T-sejtes immunitás tanulmány)
Ennek megfelelően az immunitás dönti el, hogy mi történik, ha megfertőződünk. Ha kiváló, meg sem betegszünk. Ha nem optimális, de normális, enyhe betegségünk lesz. Ha gyenge, a betegség a felső légutakról az alsókra terjed tovább, és tüdőgyulladás alakul ki. Ha pedig felborult az egyensúlya, és fokozott gyulladást keltve a ló túloldalára esik át, fennáll az életveszélyes citokin vihar lehetősége is.
Félrevezetők tehát azok a hírek, amelyek “egészséges” emberek súlyos állapotáról vagy haláláról számolnak be. Lehet, hogy nincs diagnosztizált betegségük, de hogy nem működik kiegyensúlyozottan az immunrendszerük, az egészen biztos. Inkább erről kellene tehát információt gyűjteni: milyen volt az életmódja? Egészségesen táplálkozott, mozgott, szedett D-vitamint? És mindenekelőtt: mennyi stressz érte?
Jól ismert tény, hogy a túlzott stressz az egyik legfontosabb egészségügyi kockázati tényező, mégsem megoldott még ennek felmérése, monitorozása a Covid-19 lefutásával kapcsolatban. Pedig lehet, hogy már a vér koleszterin szintjének mérése is sok információt adna – hisz fokozott stresszhormon igény mellett ez az érték megemelkedik a vérben. Számos kutatás kimutatta már a koleszterin szint fokozott kockázatot mutató szerepét Covid során, de ennek pontos magyarázatát még nem sikerült megadni. (Covid kockázati tényezők) A megoldás bizony lehet a közös ok, a krónikus stresszállapot: egyidejűleg emeli a koleszterin szintet, és növeli a súlyos betegség lefutás esélyét.
A T-sejtes immunitás kérdése több fontos kérdést vet fel, az egyik, hogy hogyan mutatjuk ki, igazoljuk a fennállását. Erre már megjelentek az első tesztek (Covid T-sejt teszt), de még távol van a tömeges tesztelés lehetősége. Addig viszont a védettséget igazoló útlevelek, plasztikkártyák tervezett rendszere is megkérdőjeleződik. Ha megkapják a beoltottak, a PCR teszttel igazoltan átesettek, és a pozitív ellenanyag teszttel bírók, negatív diszkriminációban részesül az a sok millió ember, akiknek – adott esetben ugyanúgy védettséget adó – T-sejtes immunvédekezésük alakult ki. A védettség pedig ebben az esetben jó eséllyel nem csupán 4-6 hónapra, hanem évekig áll fenn.
Végül, rövid zárásként, hogy mit tehetünk a sejtes immunitásunk kiegyensúlyozott működéséért – ismét a jó öreg egészséges életmódra kell figyelnünk. Erről már írtam korábbi írásaimban (itt és itt). Ezen belül kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő pihenés és stresszoldás, mai világunk felpörgött tempója soha nem látott kockázatot jelent egészségünkre.
Integrált orvoslás 
Hálásan köszönöm!
KedvelésKedvelés