Az autoimmun gluténérzékenység kb. a népesség egy százalékát érinti, és a glutén szigorú kerülésével gyógyítható. Ennél jóval nagyobb arányban vannak azonban azok, akik gluténmentes diéta mellett jobban érzik magukat, csökkennek panaszaik, tüneteik. Újabban nem-coeliakiás gluténérzékenységként (NCGS) írja le ezt a kórképet a belgyógyászat, ami egy meglehetősen gyakori és sokszínű állapot. Akár a népesség 10-15 %-át is érintheti, és nem csak hasi panaszokkal járhat (puffadás, hasfájás, hasmenés vagy székrekedés), hanem számos távoli tünettel is. Például ilyenekkel: fáradékonyság, hajhullás, izomfájdalmak, ekcéma, afták, fejfájás, ízületi panaszok, végtagzsibbadás, termékenységi és testsúly problémák.
A gabona érzékenység alapvetően kétféle lehet: immunrendszer által közvetített vagy bélrendszeri eredetű. Az előbbi csoportba három forma tartozik: a már említett, ritka de súlyos autoimmun coeliakia, a klasszikus életallergia (jellemzően IgE ellenanyag mediálja) és a glutén “intolerancia” (IgG ellenanyag). Utóbbi nem betegség, “csupán” egy állapot, amely során szervezetünk a normálisnál jóval nagyobb ellenanyag termeléssel reagál a bélfalon átjutó gliadin molekulákra. Sok belgyógyász legyint mind a mai napig erre a kórképre, pedig könnyen belátható, hogy az immunrendszer ily mértékű igénybevétele bizony komoly teher a szervezet számára. Ennek következtében a glutén elhagyása ilyen esetekben jelentős stressztől kíméli meg testünket, és így vezet tüneteink mérséklődéséhez. Az ehhez hasonló táplálék intoleranciák igen gyakoriak, az összes tápanyagra vonatkoztatva akár minden harmadik embert érinthetik. Általában laborvizsgálattal is kimutathatók (IgG mediált táplálék intolerancia néven), sőt, még otthoni teszt is létezik erre a célra.
A gluténérzékenység további verziója az az állapot, amikor a glutén a bélrendszerben lévő egyéb anyagok, toxinok bejutását könnyíti meg. Bizonyított ugyanis, hogy a glutén fokozza a bélfal áteresztő képességét, ami így azokat a molekulákat is beengedi szervezetünkbe, amelyeknek kint kellene maradni. Ez a hatás nagyjából hat óráig áll fenn, és egészséges embereknél nem okoz gondot, a máj és a nyirokrendszer eltakarítja a bejutó anyagokat. Azoknál azonban, akik másfajta tápanyagokra érzékenyek, akiknek felborult a bélflórája vagy akiknek májuk túlságosan terhelt, méregtelenítő kapacitása csökkent, ezen az úton a glutén fogyasztása is panaszokat okozhat. Annak ellenére, hogy nincs valódi glutén intoleranciájuk – ilyenkor a laborértékek is negatívak a gluténra (gliadinra).
A gabona érzékenység további formái, amikor a bennük lévő különböző fehérjék és szénhidrátok lebontásával van gond. Ezekre példa a fruktán (frukto-oligoszacharid) intolerancia, mely során ezt a vegyületet opportunista baktériumok bontják a bélrendszerünkben, közben gázt termelve, puffadást vagy akár fájdalmat okozva. Első ránézésre gluténérzékenységnek tűnhet, mert ez az állapot is ugyanazon gabonák kerülésével (búza, árpa, rozs, tönköly) szokott javulni.
A fentiekből láthatóan nem csoda, hogy a kezelőorvosoknak gyakran beletörik a bicskája a táplálék érzékenységek diagnosztikájába és kezelésébe. A megoldás általában nem gyógyszeres, és igen sokrétű. A glutén kerülése jó első lépés, de legtöbbször nem elegendő. Helyre kell állítani az egészséges bélflórát – ehhez elhagyni a cukrot, egyszerű szénhidrátokat, és növelni a zöldség és más (gluténmentes) élelmi rostok fogyasztását. Segíteni kell a bélfal regenerációját, például rendszeres (valódi csontos húsból főtt) erőleves fogyasztással. Sokszor elengedhetetlen a máj támogatása, például személyre szabott gyógynövény kombinációkkal. Emellett itt is nagy szerepet kap a stresszoldás. Ugyanis a túl sok stressz hatására romlik az emésztőrendszer keringése, lassulnak a bélmozgások, gyengül az emésztőnedv termelés, stb-stb. A megfelelő pihenés, relaxáció és szemlélődés itt is segíti az egészség helyreállását.
A leírtak alapján gyanús lehet, hogy valóban kb. minden harmadik ember érzékeny lehet a gluténra… No de miért nem voltak azok a nagyszüleink, akiknek a mindennapi kenyere… a kenyér volt? A válasz többrétű. Egyrészt manapság sokkal több a bennünket érő stressz, másrészt egészségtelenebbül étkezünk, sokkal több cukrot, kevesebb zöldséget eszünk. A harmadik fontos ok a kenyérkészítéssel függ össze. Annak idején kovásszal, lassan kelesztették a kenyereket, és ennek során a glutén nagy része lebomlott. Manapság a pékipar gyorsan, nagy mennyiséget termel, melynek ára az élesztő használata és a gyors kelesztési idő. Így a mai kenyerek – különösen az egészségesebbnek gondolt teljes kiőrlésűek – sokkal több glutént tartalmaznak, mint anno. Ennek megfelelően gyakoribb az érzékenység is. Jó hír, hogy ismét egyre több pékség használ újra kovászt, és keleszti lassan a kenyereit. S még jobb, hogy ezt mi is megtehetjük otthon: lásd itt.
A gluténérzékenység enyhébb formái ennek megfelelően szépen gyógyulhatnak, amint a kiváltó okok megszűnnek, és végbemegy a regeneráció. Fölösleges tehát az egyes táplálkozási irányzatok által hirdetett gabona tilalom, helyette megfelelő tudatosság, gondos kivizsgálás és személyre szabott kezelés szükséges. Tájékozódjunk, és megszűnhet végre a gabona babona.
Integrált orvoslás 