MINDEN az akupunktúráról – kérdések és válaszok

Mi az akupunktúra?

Már ennél az egyszerű kérdésnél is sok a félreértés. Az akupunktúra szó tűvel való szúrást jelent, tehát szélesen értelmezve még az injekciók, oltások is ide tartoznak. A gyakorlatban azonban nem ezt értjük alatta, hanem a hagyományos kínai orvoslásból eredő tűszúrásos kezelést. Érdemes tudni, hogy más keleti gyógyító rendszerek is használnak tűket. Az ayurvedikus orvoslás gyakorlatát sokszor marma-punktúrának nevezik, bár a kezelések lényege ugyanaz. Ugyanígy, modern kezelési típusok is kialakultak, amelyeknek már nem a keleti gondolkodásmód és élettani szemlélet az alapjuk. Az egyik legelterjedtebb ezek közül a triggerpont akupunktúra, amit újabban sok helyütt – a pontosabb elkülönítés érdekében – száraz tű kezelésnek hívnak. A modern szemléletben a technika és a jellegzetes tűk használata definiálja az akupunktúrát, függetlenül attól, hogy melyik terápiás rendszer szerint végzik a kezelést.

Milyen akupunktúrás rendszerek léteznek?

Az elmúlt évezredek alatt számtalan akupunktúrás iskola jött létre, minden mester kicsit másképp adta tovább tudását. Minthogy mindenki a saját tapasztalatait tette hozzá a stílusához, sosem volt egyetlen valódi közös formája e kezeléseknek. Manapság, kis hazánkban a következő nagyobb irányzatokat érdemes megemlíteni:

1. Klasszikus kínai (HKO/TCM) akupunktúra: a régi mesterek tanítását mindennél nagyobbra tartják, így kevéssé nyitottak az újításokra, modernizációra. A rendszer Mao Ce Tung utasítására jött létre több nagyobb akupunktúrás iskola tanításának összegzésével, így számos területe egymást fedi, sőt, ellentmondásokat is tartalmaz. Ennek ellenére mind a mai napig ez számít a nemzetközi alapnak, ezt tanulja először a legtöbb tanuló. Korlátai közé tartozik, hogy a hagyományos kínai orvoslás részeként alkalmazzák, általában gyógynövény kezelések kiegészítésére. Így nem önmagában teljes rendszer, és legtöbbször nem is a leghatékonyabb az egyes panaszok kezelésére. Ez a legfőbb oka annak, hogy a többi, alant tárgyalt iskola létrejött vagy fennmaradt.
2. Kisebb kínai iskolák (pl. Wang Ju Yi tanításai): a Mao-féle egységesítés ellenére megmaradt az ősi tudás is, amelyet gyakran családokon belül adtak tovább szülőről gyermekre. E rendszerek között már találunk teljest is, ami koherens, ellentmondásoktól mentes, és nem igényli feltétlenül a gyógynövényes kúrákat.
3. Japán akupunktúra: a szigetország híres arról, hogy a Kínából származó tudást tovább finomítja, pontosítja és egyszerűsíti. A nagyobb iskolák a nyugati orvosi tudást is integrálják, ha egy fogalom könnyebben megragadható a modern nyelvezettel, akkor nem restek azt használni. A kezelések általában finomabbak, felszínesebbek és kevésbé kellemetlenek, mint a kínai formában – a japán praxis legtöbbször vékonyabb és rövidebb tűket használ, és rövidebb ideig tartja bent azokat.
4. Francia energetikai akupunktúra: a klasszikus forma felől megpróbál visszakanyarodni a taoista filozófia felé, így hozva létre egy egyszerűbb és hatékonyabb rendszert. Könnyen, gyorsan tanulható, különösen belgyógyászati kórképek kezelésében erős.
5. XX. századi modern nyugati akupunktúra: szintén egyszerűsítésre törekszik, de a klasszikus elméleteket modernre próbálja cserélni, fix kezeléseket javasol az egyes kórképekre és panaszokra. Ennek megfelelően jelentősen korlátozott a hatékonysága.
6. Mikrorendszerek: fülakupunktúra, skalp- és kéz, ill. orálakupunktúra, stb. Több kísérletező kedvű szakember felismerte, hogy számos testtájon az egész emberi szervezet reprezentációját megtaláljuk. Ennek megfelelően ezekről a kisebb területekről hatást gyakorolhatunk az egész testre, és így egy praktikus és egyszerű kiegészítő kezelési lehetőséget kapunk. A fülakupunktúrát könnyű apró tartós tűkkel folyamatos kezelésként is alkalmazni.
7. Triggerpontos rendszer: a nyugati tudományos szemléleten alapul, tárgya az emberi test miofaszciális (izom-kötőszöveti) rendszere – amely többé-kevésbé megfelel a klasszikus akupunktúrás csatornarendszernek. Ez a megközelítés kiemelkedően hatékony mozgásszervi panaszok, fájdalmak és egyes belszervi panaszok kezelésére. Az ízületi fájdalmak ezen az úton akár 2-3 kezeléssel elmulaszthatók néha akkor is, amikor a klasszikus megközelítésben 10-12 alkalomra lenne szükség. Ennél a módszernél a tűszúrással azonnali választ váltunk ki az izomrendszerben, ezután rögtön kihúzhatjuk a tűket.
8. XXI. századi integratív akupunktúra: felismerve a fenti megközelítések előnyeit és gyengeségeit, azokat szintetizálva alkalmazza. Mozgásszervekre triggerpontok, tartós támogatásra mikrorendszerek, érzékeny pácienseknél japán megközelítés, funkcionális állapotokban kínai vagy francia stratégiák, stb. Ez a megközelítés a jövő, így lehet a legkevesebb ráfordítással a legjobb eredményeket elérni. Nehézsége, hogy meg kell tanulni hozzá a többi rendszert, hogy minden helyzetben optimálisan választhassunk. Ezek a szakemberek sokszor integratív szemléletű szakorvosként találhatók meg, nem „csupán” akupunktőrként.

Valóban működik vagy csupán placébó?

Valóban működik. Ennek ellenére mind a mai napig számos, önmagát szakértőnek beállító szkeptikus kritizálja az akupunktúrát, és nevezi azt placébó kezelésnek. Arra hivatkoznak, hogy elméleti alapja (yin-yang, qi, stb.) balgaság, és hogy a szigorú kutatások nem igazolták a hatását. Mindkét területen óriásit tévednek:

1. Nem értik, hogy a keleti elméleti alapok ugyanúgy az emberi test élettanát írják le, csak régies megfogalmazással teszik mindezt. Nem értik, hogy a yang csak annyi, hogy valami meleg, valamiből sok van, valami túlműködik vagy valami a külső oldalon helyezkedik el. Ennek megfelelően yin, amikor valami hideg, valamiből kevés van, valami alulműködik vagy belül található. A qi (csí) pedig nem más, mint az életenergia összessége, ami megkülönbözteti az élő szervezetet a holttesttől. Ennek megfelelően a bennünk lévő elektromos impulzusok, energiahordozó molekulák, tápanyagok, hormonok, sőt, gondolatok és érzelmek mind-mind a qi különböző formáit jelentik.
2. Az akupunktúra hatékonyságát egyre több területen igazolják a legmagasabb evidencia szintű kutatások (ld. Cochrane adatbázis szisztematikus áttekintései, metaanalízisei). A kutatások azonban lassan haladnak. Ennek legfőbb oka, hogy a magas evidencia szint kritériumait gyógyszerek kutatására fejlesztették ki. Ezek a kritériumok nem alkalmasak az akupunktúra vizsgálatára, csak úgy, ha erősen korlátozzuk annak hatékonyságát. Nem létezik ugyanis placébó akupunktúra, nincsenek olyan pontok a testen, amelyek szúrásának ne lenne hatása, hisz idegrendszerünk mindent behálóz. Emellett mindenkit egyedileg, személyre szabottan kell kezelni, a szúrásokat pedig szakértő kell végezze, aki a megfelelő mélységben, a megfelelő technikával kezeli a pácienst. (A probléma részletes bemutatását lásd itt: Dr. Joós Károly – Integrált orvoslás, Medicina Kiadó.)

Minden akupunktúrás orvos tudja, hogy milyen, amikor egyetlen tűszúrás hatására elmúlik egy hasi görcs, egy fejfájás, vállfájás, orrfolyás, vagy enyhül bármely más panasz. Ugyanígy tudják a páciensek is, mennyivel jobban érzik magukat a szúrások után – akár tartósan is, ami szintén kizárja, hogy csak placébó lenne a kezelés. Így ők csak mosolyognak a kritikák hallatán, vagy szomorkodnak, néha felháborodnak, ha nagyon a szívükre veszik azokat.

Biztonságos a kezelés?

Jól képzett és lelkiismeretes szakembereknél mindig biztonságos a kezelés. Ők steril tűket használnak és fertőtlenítést, így kizárt a betegségek átvitele. Pontosan ismerik az anatómiát és a szúrástechnikákat, így nem okoznak veszélyes sérülést kezelés során. Ilyenkor is előfordulhat néha pár óráig tartó érzékenység a szúrás helyén, esetleg kisebb véraláfutás, de ezek teljesen veszélytelen jelenségek.

A képzetlen, „mindenhez is értő” gyógyászoktól és sufni-akupunktúrától azonban óvakodni érdemes. Itt nincs garancia arra, hogy minden a szakma szabályai szerint történik.

Szabad vért adni akupunktúrás kezelés után?

Igen, szabad, ha azt szakszerűen végezték. Miután az akupunktúra elismert és szabályozott tevékenység lett, még évtizedeknek kellett eltelnie, mire a véradás jogszabálya lekövette a változást (ld. 3/2005. EüM rendelet). Emiatt sajnos mind a mai napig sok a félreértés, sőt, helyenként még mindig régi, elavult kérdőíveket használnak, amelyek alapján olyanokat is kizárnak a véradásból, akiket nem kellene.

Van értelme a modern nyugati orvoslás mellett?

Igen, van. Számtalan esetben hatékonyabb annál, és sokszor képes válaszokat adni olyan problémákra, ahol a konvencionális orvoslás tanácstalan. Sőt, egyes esetekben a gyógyulás lehetőségét is megteremti, amikor a nyugati orvoslás ennek nem ismeri módját.

Kiemelt területei:

– friss vagy régi fájdalmak, sérülések, hegek által okozott panaszok

– stressz miatti vegetatív idegrendszeri egyensúlyvesztés következtében kialakuló panaszok és betegségek (migréntől magasvérnyomásig, éjszakai wc-zéstől menstruációs panaszokig és termékenységi zavarokig, refluxtól irritábilis bél szindrómáig, alvászavartól fülzúgásig, stb-stb.)

– egyéb funkcionális kórképek, immunrendszeri és hormonrendszeri egyensúlyzavarok

Önmagában teljes gyógymód?

Nem, de sokszor elegendő önmagában, pl. egy régi izomfájdalomra vagy heg által okozott panaszra, allergia, megfázás kezelésére, stb. Legtöbbször azonban az integratív orvosi megközelítés részeként érdemes alkalmazni, szükség szerint étrendi és mozgásterápiás javaslatokkal, táplálékkiegészítőkkel, relaxációval és meditációval, szükség esetén pedig pszichoterápiával. Minden szakember kiegészíti valamivel az akupunktúrát, ha mással nem, életmódbeli ajánlásokkal. Ennek ellenére a tűszúrások hatása gyakran jól megfigyelhető.

Természetesen nagyon sok esetben, főleg a súlyos vagy kritikus állapotokban a nyugati orvoslás gyógyszeres vagy műtéti kezelése a legfontosabb. Ennek kiegészítésére azonban a legtöbb esetben felmerülhet az akupunktúra alkalmazása is, mert gyorsítja a felépülés idejét, csökkenti a panaszokat, és sok esetben a gyógyszerek mellékhatásait is.

Hogyan működik?

Az akupunktúra igen összetett idegrendszeri, hormonrendszeri és immunrendszeri hatással bír, emiatt nehezen tudja csak értelmezni a nyugati tudomány (ld. Tudástár). Igazolható a befolyása mind helyileg, mind szisztémásan, mind az élettani paraméterek vizsgálatával, mind pedig műszerek segítségével (pl. fMRI, EKG, EEG, HRV, stb.). Legnehezebben a tudatra gyakorolt, ill. azon keresztül kifejtett hatása vizsgálható. Ahogy a tudati tartalmak szimbolikus úton testi betegségeket tudnak okozni, úgy a tűszúrások érzete a tudat közvetítésével a gyógyuláshoz járulhat hozzá. Minthogy azonban a tudat kutatása még gyermekcipőben jár, sokat kell várnunk az akupunktúra hatásának teljeskörű leírására is.

Félek a tűktől! Mit tegyek?

Jó hír, hogy nem csak tűvel lehet végezni. Kisbabák, kisgyermekek és érzékeny felnőttek számára is kiváló alternatív lehetőség a lézerakupunktúra. Emellett használhatunk moxát vagy köpölyt is, akár otthon, hisz ezek könnyen tanulhatók. Sokszor remekül működik az akupunktúrás pontok masszázsa vagy ujjnyomással való kezelése is (akupresszúra), sőt, hipnopunktúra során általában azok is jól viselik a tűszúrást, akik amúgy futva menekülnének.

Fáj az akupunktúra?

Nem feltétlenül. Mindenkinek más élmény, érzékenységétől és aktuális állapotától függően. Ha valaki rossz állapotban van vagy szorong, a fájdalomküszöbe alacsonyabb lehet, és fájdalmasnak élheti meg a kezelést akkor is, ha nem kellene az legyen.

Máskor az orvos is meglepődik, milyen jól bírja a páciens, ha valakinek „fát lehet hasogatni a hátán”, sokszor még az érzékeny pontok szúrását sem érzi meg.

Az aktuális állapot is számít, ha relaxálunk kezelés során, esetleg beszélgetéssel vonjuk el figyelmünket, kevésbé érezzük majd. Ha pedig megtanulunk barátunkként, segítőnkként tekinteni a tűkre, és beengedni azokat, könnyen válhat akár kellemes élménnyé is.

Hová menjek?

Minden szakember máshogy dolgozik, más képzettsége van, és mások specialitásai. Hivatalosan akupunktúrát csak erre képzett orvos vagy öt éves kínai képzést végzett szakember végezhet. Ennek ellenére sokfelé oktatják a tűszúrásos kezelés ilyen vagy olyan formáját – ha száraz tű kezelésnek nevezzük, már bármely orvos gyakorolhatja.

Csalóka, hogy sokszor akkor is a panaszok csökkentését okozza az akupunktúra, amikor nem az lenne a megoldás. Ha nem elég jó képzett a terapeuta, önmagát és páciensét is becsaphatja ilyen esetben. Fontos felismerni, ha a gyógyuláshoz más eszközökre van szükség. Ilyen, amikor egy betegséget az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, a túl sok stressz vagy más pszichoszomatikus folyamatok okoznak. De olyan esetekben is láthatjuk ezt, amikor valójában egy súlyos betegség áll a háttérben, ami szakorvosi vagy kórházi ellátást igényel. A jól képzett szakemberek ezt felismerik, és megfelelő kiegészítő kezeléseket javasolnak. Nagyon fontos, hogy ne késlekedjen a megfelelő terápia a terapeuta tudatlansága miatt. Emiatt jogszabályi előírás is, hogy kiegészítő kezelések megkezdése előtt orvosi vizsgálatra, diagnózisra van szükség. Az integratív szakorvosok itt előnyben vannak, hisz vagy képesek a nyugati diagnózis felállítására is, vagy kivizsgálást, szakorvosi ellátást javasolnak, ha annak látják szükségét.

A jól képzett szakemberek között is nagyok a különbségek, érdemes megnézni honlapjaikat, ha elérhető, önéletrajzukat, hitvallásukat, megismerni a szemléletüket. Ami közel áll a sajátunkhoz, jobban fog számunkra működni. Ha szkeptikusok vagyunk, keressünk tudományos megközelítést hangsúlyozó orvost. Ha az ezotéria áll hozzánk közel, fogunk találni erre nyitott, emellett alaposan felkészült terapeutát. Tudni kell azonban, hogy az oktatási rendszer gyengeségei és az orvosi továbbképzések hiányosságai miatt mind a mai napig kevés a képzett orvos, a hagyományos szakorvosok pedig nem tájékozottak az akupunktúra hatásossága területén.

Legyünk óvatosak, ha csak előre meghatározott kezelésszámot lehet valahol igénybe venni, vagy valahol csak akupunktúrát használnak, és nincs szó az életmódról, lelki tényezőkről. Etikátlan az a gyakorlat, hogy csak tűszúrással kezelnek valakit, majd az ideiglenes hatások lecsengése után újabb és újabb kezelés sorozatokat írnak elő.

Hogyan érdemes igénybe venni?

Lehet megelőzésre, ez különösen idős korban praktikus, amikor már nehéz az életmódterápiával ellensúlyozni az öregedés folyamatát. Ebben az esetben akár havi egy kezelés is elegendő lehet. Vannak, akiknek az élete oly mértékben stresszes, hogy nem áll módjukban egészséges életet élni. Nekik is sokat segíthet egy rendszeres, akár gyakoribb kezelés. De ilyenkor sem szabad elfelejteni a hosszú távú célt: az életkörülmények rendezését, átalakítását, akár munkahelyváltást vagy önismereti terápiát, melyek segítségével végül elindulhatunk a gyógyulás útján.

Lehet alkalmazni akut panaszok kezelésére, ebben az esetben 1-3 kezelés elég lehet. Ilyen esetek: meghúzódott, beállt derék, rosszul gyógyuló sérülés vagy műtéti heg, heveny fertőző betegség, stressztől felszaladt vérnyomás vagy fellángoló reflux, alvászavar, migrén, irritábilis bél, kisgyermekek változatos panaszai, stb-stb.

Lehet krónikus betegség ellátására is igénybe venni. Ilyenkor az elsődleges cél, hogy az amúgy beállított életmódterápia, gyógynövénykezelés vagy gyógyszer, szükség esetén műtét, esetleg pszichoterápia mellett gyorsabban induljon a gyógyulás. Hónapok helyett akár már hetek alatt jó eredményekhez lehet jutni így sok esetben.