Rejtélyes panaszaink és a hisztamin

A hisztamin rendhagyó hormon. Legalább annyira számít idegrendszeri átvivőanyagnak, mint emésztőrendszeri hormonnak vagy immunrendszeri modulátornak. Forrása nem egyetlen mirigy, legnagyobb mennyiségben a testszerte, kötőszöveteinkben lakó hízósejtek és a basophil fehérvérsejtek választják el. Sőt, a bélrendszerünkben élő baktériumok is termelik, és ha ez még nem lenne elég, táplálkozásunkkal is nagy mennyiségben tudjuk bejuttatni.

A hisztamin anyagcsere egyensúlyának borulása összetettsége miatt igen sok panaszhoz, tünethez vezethet. E panaszok számos orvosi szakterületet érintenek, és emiatt viszonylag ritkán látunk pontos diagnózist – sok szék között huppan földre a valódi ok. Nézzük, milyen jelek utalhatnak arra, hogy szervezetünknek meggyűlik a baja a hisztaminnal:

• orrdugulás, orrfolyás, krákogás, köhécselés, horkolás, orrpolip, melléküreg gyulladás
• allergia, asztma, ekcéma, csalánkiütés, elpirulás, helyi duzzanat, ödéma, dermografizmus (a bőr megkarcolásának látható nyoma marad)
• vérnyomás problémák, szapora szívverés, extraütések
• ingerlékenység, lobbanékonyság, haragkezelési zavar
• frontérzékenység, fejfájás, migrén
• hangulatingadozás, rosszkedv, depresszió, szorongás, pánik
• szédülés, ájulás, üresség érzés, ködös tudat, derealizáció, deperszonalizáció
• laza széklet, székrekedés, puffadás, szelesség, hasfájás, IBS (irritábilis bél szindróma)
• gyomorégés, hányinger, hányás, fokozott nyáktermelés
• PMS (menstruációt megelőző tünetegyüttes), menstruációs görcs vagy fájdalom, egyéb fájdalom szindrómák, fibromyalgia
• krónikus gyulladásos, degeneratív, autoimmun és daganatos betegségek: számos esetben felmerül a hisztamin anyagcserezavar kóroki szerepének lehetősége.

Hisztamin intoleranciáról már sok helyen lehet olvasni, de legtöbbször igen hiányos információkat találunk. Maga az intolerancia csupán egy másodlagos jelenség, ilyenkor az érintett személynek valóban fokozódnak a panaszai pl. hisztaminban dús ételek hatására. Ebben az esetben azonban csak tünetik kezelés, ha kerüljük a hisztaminos, ill. hisztamin lebontást gátló, stb. ételeket – az okot ez a stratégia nem szűnteti meg.

A valódi megoldáshoz komplexen kell gondolkodni és összeállítani a kezelési stratégiát. Kezdetben valóban jótékony a hisztamin tartalma, a hisztaminfelszabadulást okozó, ill. a hisztamin lebontását gátló ételek kerülése. Viszont minthogy ezek jelentős része igen hasznos tápanyagokkal látja el szervezetünket, óvatosan próbálgatva érdemes előbb-utóbb újra bevezetni nagy részüket a táplálkozásunkba. A legfontosabb azonban pontosítani az anyagcserezavar okait, és ezeket célzottan kezelni:

• Az esetek többségében meggyengült a bélrendszer hámszövete, ahol a hisztamin lebontásának nagy része történik (DAO enzim). A bélrendszer regenerálása ilyenkor a legfontosabb terápiás elem. Eszközeink hozzá: terápiás étrend, táplálékkiegészítők, gyógynövények, relaxáció-meditáció, testkezelések.
• Ezzel párhuzamosan általában felborult a bélrendszeri mikrobiota egyensúlya, nem ritkán hisztamint termelő baktériumok elszaporodásával. A mikróbák egyensúlyának helyreállítása igen fontos feladat (tisztítókúrával, gyógynövényekkel, pre- és probiotikumokkal).
• Az évek óta fennálló áteresztő bél szindróma előbb-utóbb a máj túlterheltségéhez, és így az ott zajló hisztaminbontás zavarához vezet. Ennek megfelelően a máj regenerálása is fontos feladattá válik számos páciens esetében – böjt, terápiás étrend vagy gyógynövény kúra formájában.
• Sokszor nem csupán a kintről bejutó, hanem a saját szervezetünk által előállított hisztaminnal is meggyűlik szervezetünk baja. Ennek gyakori formája a hízósejt aktivációs szindróma (MCAS – mast cell activation syndrome), és ebben az esetben a hízósejtek membránjainak stabilizálása is feladatunkká válik. Erre gyógynövények és célzott vitamin és nyomelem készítmények használhatók.
• Abban az esetben, amikor évek telnek el gyengült bélrendszeri barrier (gát) funkció fennállása mellett, meggyengül a vér-agy gát is. Ez azzal jár, hogy a testben keringő hormonok bejutnak az agyba, és beleszólnak az ottani folyamatok egyensúlyába. Ezt leginkább alvászavar és ingerlékenység, esetleg agresszív viselkedés formájában jelentkezik a hisztamin anyagcsere borulása esetén. Ilyenkor már az agyban lévő hisztaminbontó enzim (HNMT enzim) aktivitását is érdemes támogatni, emellett segíteni, hogy helyreálljon a vér-agy gát integritása.

A fentiekből érthetővé válik, hogy a hisztamin anyagcserezavarnak mind a felismerése, mind a kezelése összetett, és nem ritkán hosszan elhúzódó folyamat. A siker azonban óriási életminőség javulással járhat:

• elmúlik az allergia, gyógyszermentesen egyensúlyba kerül az asztma
• elmúlnak az egyéb légúti, valamint a bőrpanaszok
• rendeződnek a ritmuszavarok és vérnyomás problémák
• határozottan ritkulnak és gyengülnek, vagy akár teljesen megszűnnek a fejfájások vagy a migrénes rohamok
• rendeződik az alvás, stabilizálódik a hangulat, csökken a szorongás
• elmúlnak a gyomor-bélrendszeri és/vagy menstruációs panaszok
• remisszióba kerülhetnek a krónikus gyulladásos, ill. autoimmun betegségek.

A kulcs az átfogó, integratív orvosi szemlélet és a széles spektrumú kezelési stratégia. Ne nyugodjunk bele, hogy állandóan panaszokkal élünk, keressünk addig, amíg eljutunk a tartós, vagy akár végleges megoldáshoz.