Ha azzal szeretnénk tisztában lenni, hogy mit tesz, tehet velünk a kávézás, széles spektrumú szemlélődésre van szükségünk. A kávéban nagyon sokféle hatóanyag van, és ezeknek csupán egyike a koffein. Emellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kávézás, mint tevékenység milyen testi-lelki előnyökkel bír, függetlenül annak biokémiai hatásaitól.
A koffein maga egy erős drog, emeli az agy dopamin szintjét, ezért függőséget okoz. Számos hatást gyakorol szervezetünkre, többek között
– szaporábbá teszi a szívet és a légzést,
– fokozza a munkabíró képességet, az izmok teljesítőképességét,
– javítja a szellemi funkciókat és csökkenti a fáradtságot,
– fokozza a vizelet kiválasztását,
– fokozza a gyomorsav termelést és gyengíti a gyomor záróizmát.
Tehát nem csoda, ha jobban érezzük magunkat tőle, de könnyen meg is gyűlhet vele a bajunk. Egyebek mellett
– megzavarhatja az elalvást és ronthatja az alvás minőségét,
– fokozhatja a szorongást,
– előhozhatja a refluxos panaszokat,
– hozzájárulhat testünk kiszáradásához, a B-vitaminok és az ásványi anyagok, különösen a magnézium elveszítéséhez, valamint gyakori vizeletürítéshez.
Túl sok kávé fogyasztása terhesség alatt veszélyes, fokozza a vetélés, az alacsony születési súly és a gyermekkori leukémia kockázatát.
Jó tudni, hogy sokan érzékenyek a koffeinre, így az náluk szívritmus zavart, kézremegést, migrént, és a fokozódó szorongás mellett akár pánikrohamot is provokálhat. Ugyanezen panaszok bárkinél előfordulhatnak e hatóanyag túladagolása esetén, amely tekintetben az egyéb forrásokat (tea, kóla, kakaó) is figyelembe kell venni.
A koffein hatásaival szemben idővel tolerancia alakul ki, ezért érzik sokan, hogy egyre több kávéra van szükségük ugyanazon hatás kiváltásához. Mai, erősen felpörgött és teljesítmény orientált világunkban, ahol gyakran elképesztő információmennyiség ömlik ránk a környezetünkből, erős a kockázat, hogy kávézással készítsük fel magunkat a terhek viselésére. Ez azonban óriási veszélyt rejt magában: ezen az úton jelentősen megnövekszik a túlterhelődésünk, krónikus stresszállapotunk, majd a stresszbetegségek és a kiégés kialakulásának esélye. Fontos tehát, hogy ne verjük át magunkat, ne a szükséges pihenés helyett használjuk a kávét.
Ha rászánjuk magunkat fogyasztásunk visszafogására, tudnunk kell, hogy nem mindig könnyű ez az út. A függőség következtében a kávézást elhagyók számos tünettel szembesülhetnek: fejfájás, hangulatzavar, depresszió, szorongás, hányinger, koncentrációs zavar és fáradtság. Mégis, ennek ellenére fontos átmenni ezen, ha már átestünk a ló túloldalára.
No de a kávé sokkal több, mint koffein, nagyon sok értékes anyag található benne, így még koffeinmentes verzióinak is számos előnyös hatása van:
– a kutatások szerint csökken a bármilyen okból való elhalálozás esélye (napi 3 kávénál 14 %-kal, koffeinmentes esetén 17 %-kal),
– csökkenti számos rák típus kialakulásának esélyét,
– mérséklődik a szív-érrendszeri betegségek kockázata,
– csökkenti a cukorbetegség és a nem-alkoholos zsírmáj kialakulásának kockázatát.
Minthogy a kávé ezen fajtája nem okoz biokémiai függőséget, és sokkal kisebb a káros mellékhatások esélye, kifejezetten egészséges alternatívának tekinthetjük. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a koffein kivonása sosem 100 %-os, mennyiségének 2-4 (ritkán akár 10-15) %-a megmarad itt is. Ha emellett döntünk, figyeljünk arra, hogy vegyszer mentesen (pl. folyékony széndioxidos eljárással) előállított fajtáját válasszuk.
Van még valami, ami a kávénál is több, és ez maga a kávézás. Az önszeretet és kényeztetés egy formája, a kikapcsolódás egy módja, szertartás, saját idő, egy kis béke a nap során, vagy egy újabb nekirugaszkodás a kihívások felé. Minél pozitívabb pszichés keretet építünk köré, annál jelentősebb egészségügyi hatásait élvezhetjük. Ilyen módon a kávézás stresszoldó hatású, és csökkenti valamennyi fokozott feszültséggel összefüggő állapot kialakulásának esélyét. Ilyenek:
– inzulinrezisztencia és elhízás,
– hangulatzavar és depresszió,
– szorongás (ellentétben a koffein hatásával),
– gyomor-bélrendszeri panaszok,
– hormonrendszer egyensúlyvesztés,
– allergiás és más immunrendszeri kórképek,
– gyulladásos betegségek (érelmeszesedés, Parkinson, Alzheimer is),
– magasvérnyomás és fejfájás, sok egyéb mellett.
A kávé mellé tehát némi bölcsesség is szükséges, s így annak átgondolása, hogy valóban szükségünk van-e újabb koffein adagokra. Néha, teljesítmény kényszerben, időnyomás alatt hasznát vehetjük, de rendszeresen, ha az élmény a lényeg, fontoljuk meg a mentes verzió használatát. Nagyon jó rutint adhat napi egy élénkítő mellett további egy-két koffeinmentes alkalom, maximalizálva az előnyös hatásokat – és akár lehetővé téve a békés esti kávézást is. Érdemes észben tartani, hogy a hatások jelentős részét nem a kávé, hanem a szertartás, a pár perc kikapcsolódás, töltődés adja. Könnyen lehet, hogy a megbetegedési és halálozási statisztikák javulását is elsősorban ez adja, nem pedig a különböző hatóanyagok.
Végül még pár tipp: ha a kávézás után közvetlenül beiktatunk egy 15-20 perces szunyókálást, igazi energiabombához jutunk (power break). Még ennél is jobb, ha az alvást 20 perc meditációra cseréljük. Így könnyebben ellazulunk, elmélyülünk, majd amikor kezd hatni a koffein, egyre intenzívebb meditációs élményben lehet részünk. Szívből ajánlom a kipróbálását.
Integrált orvoslás 
Vélemény, hozzászólás?